Ezek voltak a kedvenc számaink 2015-ben

2016. január 9.
|
Das Ravist

Úgy gondoltuk, kihasználjuk a podcastszériánk adta lehetőséget, és kedvenc 2015-ös számainkat listázgatás helyett inkább egy bő egyórás mixbe sűrítjük, így sorrendet nem állítottunk, de hát egyébként is annyi király szám volt az előző évben, hogy nehéz is lenne rangsorolni. Szóljon hát a Das Ravist szerzőinek kedvenc húsz szerzeménye!

01. Oscar Key Sung – Altruism (Altruism EP, Warner Music)

Az érzékeny férfi szexuálisan túlfűtött slágere Autre Ne Veut utódjától, ha már utóbbi idén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. (ÁD)

02. Drake – Now & Forever (If You’re Reading This It’s Too Late, Cash Money)

Drake ritkán veszi elő ezt a magányosan szenvedő énjét, pedig én épp az olyan számok miatt kedvelem, mint amilyen a Now & Forever is a félig ének-beszéd szövegelésével és a sallangmentes kő egyszerű alappal. (ÁD)

03. Kelela – Rewind (Hallucinogen EP, Warp)

Kelela Az Év Popszámát írta meg. Erről többet nem is kell mondani. (HZD)

04. Travis Scott – Antidote (Rodeo, Epic)

Habár Travis Scott első hivatalos lemeze, a Rodeo nem feltétlenül váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azért így is bőven találni rajta nagyszerű számokat, ezek közül talán a legfogósabb a mámoros hangvételű Antidote. (HZD)

05. Vince Staples – Norf Norf (Summertime ’06, Def Jam)

Vince Staples debütlemeze, a Summertime ’06 annyiban hasonlít Kendrick Lamar 2012-es good kid, m.A.A.d city-jére, hogy ő is újszerű nézőpontból mutatja be azt az utcai bandák uralta közeget, aminek maga is részese volt; nem magasztalja, inkább reális képet fest róla. Azért mind zenei, mind “elbeszélői” kvalitásait tekintve messze elmarad Lamartól (a jelenleg a hiphop csúcsát jelentő To Pimp a Butterfly-tól meg aztán főleg), mégis rendkívül szórakoztató tud lenni, főleg az olyan nyílegyenes, lényegre törő számaival, mint amilyen a Norf Norf is. (HZD)

06. Dawn Richard – Calypso (Blackheart, Our Dawn Entertainment)

Dawn Richard második nagylemezén, a Blackhearton a végletekig feszíti az alternatív r&b kereteit, olyannyira, hogy a végeredmény műfajilag szinte már behatárolhatatlan lett. A lemezt indító Calypso üteme négynegyedből csúszkál jungle-közeli törtekbe, a szintik és vokóderrel torzított vokálok sűrűjéből pedig csak a második perc környékén tör elő az énekesnő hangja a maga valójában. (HZD)

07. Sam Binga – Stormy Weather (feat. Rudey Lee) (Wasted Days, Critical Music)

Sam Binga már belekóstolt mindenbe a house-tól kezdve a grime-on át egészen a jungle-ig, és azt hiszem, utóbbiban találta meg leginkább önmagát, amire tökéletes példa ez a fátyolosan melankolikus szám is. (ÁD)

08. Skeptical – Imperial (Imperial EP, Exit Records)

Mindenféle monotonsága ellenére az egyik legjobb drum and bass szerzemény idén, az agresszív kalapálás és a háttérben meghúzódó lágy, keleties dallamok teljesen hipnotikussá válnak már az első percben. (ÁD)

09. Basic Soul Unit – You Knew (Bang Mix) (You Knew EP, Dolly)

Basic Soul Unit Az Év Klubhimnuszát írta meg. Erről többet nem is kell mondani. (HZD)

10. Benjamin Damage – Cosmonaut (Obsidian, 50Weapons)

Benjamin Damage zsigeri, lélekkel teli technója második nagylemezén, az Obsidianon csúcsra ért. A mesterien építkező, egyszerre lágy és mégis kísértetiesen távoli Cosmonaut pedig a csúcsnak a csúcsa. (HZD)

11. Galcher Lustwer – Parlay (Parlay EP, Lustwerk Music)

Galcher Lustwerk még mindig nem csinál mást, csak álmosan lebegő, lágy hangzású house alapokra szövegel álmosan/lassan. Ezeket a sajátos stílusjegyeit viszont annyira jól működteti Parlay című felvételében, hogy még az év legjobb számai között is vitán felül ott a helye. (HZD)

12. Volor Flex – Awakening (The Exclusives, Dark Clover Records)

A munkamániás Alexandr Florov végre kinőtte a Burial-másolást, és bár még mindig erős a brit előadó hatása a zenéjére, sikerült egy megkülönbözhetetlen hangzást kialakítania, amelynek szinte minden száma szétfeszül a már-már felzaklatott érzelmektől, épp mint az Awakeningben. (ÁD)

13. A Made Up Sound – Havoc (Havoc / Half Hour Jam On A Borrowed Synth, A Made Up Sound)

A 2562-ként és A Made Up Soundként is tevékenykedő Dave Huismans utóbbi művésznevén adott ki egy újabb kislemezt, amelynek A-oldalas felvétele, a Havoc olyan súlyos, mint öt Pearson Sound-nagylemez együttvéve. (HZD)

14. Great Dane – Cosmotronique (Great Dane, Alpha Pup)

Az egyik legjobb hiphop beat idén, talán Great Dane is végre kiharcolhatná az elismerést, ha több ilyet írna az unalomig húzott S/T albuma helyett. (ÁD)

15. Rockwell – Itsok2behapp-E (feat. Sam Binga & Hyroglifics) (Obsolete Medium, Shogun Audio)

Úgy fest, Rockwell minden évben húz egy őrült buliszámot ezerféle hatással: ami 2013-ban a Detroit volt, 2014-ben pedig az INeedU, az 2015-ben az Itsok2behapp-E. (ÁD)

16. Alizzz – Your Love (feat. Max Marshall) (Your Love EP, Moving Castle)

Az egész szám olyan, mintha a PC Music betörne a poppiacra, kicsavart popszám, ami sokkal befogadhatóbb az előbb említett társainál, nem csak egy nagy színes léggömb, hanem tényleg egy sláger. (ÁD)

17. Mura Masa – Love For That (feat. Shura) (Love For That single, Anchor Point Records)

A BBC Music Sound of 2016 listájára is felkerült 19 éves producer pofátlanul előhúzott egy olyan sláger, ami a 2012-2013-as trendbe tökéletesen illeszkedik, ám még most is simán megállja a helyét, egyszerre dögösen feszes és keserédesen bágyadt. (ÁD)

18. Nicolas Jaar – Fight (Nymphs IV, R & S Records)

Nicolas Jaar lépett egy váratlant önfeledten kísérletező, Nymphs című kislemezsorozatával, amelynek legutolsó darabja, a Nymphs IV (ami igazából a harmadik, merthogy első nem volt) egyetlen tízperces tételt tartalmaz: a Fight első hallgatásra is úgy beletapad a hallójáratokba, hogy azt még ha akarnánk, se tudnánk onnan kivakarni. (HZD)

19. Laurel Halo – Focus I (In Situ, Honest Jon’s Records)

Laurel Halo dupla EP-je, az In Situ nem éppen az év nagy megfejtése volt, de érezhetően nem is erre törekedett. A kiadvány záró tétele, a nyolcperces Focus I lefojtott, minimalista alapja fölött jazzes hangzású, valószínűleg rögtönzött billentyűs téma bontakozik ki. Hát lehet ezt nem szeretni? (HZD)

20. Nomine – Blind Man (Nomine, Tempa)

Maga az album kissé csalódás lett, de a Blind Man már az év legelején bevágódott a legjobb dubstep számok élére – a Kung-Fu-s hangminta meg a slusszpoén. (ÁD)

One thought on “Ezek voltak a kedvenc számaink 2015-ben

  1. […] tavalyi lemezének egyik tétele, a Calypso bekerült kedvenc 2015-ös számaink közé […]

Comments are closed.